Demjén szállás
Demjéni szállás, Demjén Hotel, Demjéni Vendégház, Demjéni Apartmanok, Demjén Panzió, Demjéni szálláshely, Demjéni termál, Demjén, Demjéni hőforrás.
Demjén szállás Szállás   |   Csomagajánlatok   |   Demjéni fürdő   |   Egerszalóki fürdő   |   Demjén   |   Eger   |   Demjéni információk

Programok

Szálláshelyek
Demjénben


 Tímea Vendégház
 Hotel Cascade
 Gabi Vendégház
 EMMA VENDÉGHÁZ
 Thermal Park Egerszalók****
 Anna Panzió
 Dobos Vendégház
 Egri Korona Borház és Wellness Hotel
 Erdőszéli Apartman Vendégház
 Felsőréti Vendégház
 GERENDÁS VENDÉGHÁZ
 Halász Vendégház Apartmanok
 Hegyalja Vendégház
 Judit Vendégház
 Kisközi Vendégház
 Liliomfa Vendégház
 Marci Vendégház
 MARCSI APARTMANHÁZ
 Négy évszak Vendégház
 Orgona Vendégház
 Pásti Vendégház
 Petrény Borpanzió
 Rózsapark Vendégház
 SIMON VENDÉGHÁZ
 Szabolcs Vendégház
 Szikla Apartmanház
 Vadrózsa Vendégház Apartman
 Varázsfa Vendégház
 Virág Vendégház
 Bodza Vendégház
 Hegyeskő Apartmanház
 Ibolya Vendégház
 Mézes Völgy Vendégház
 Napraforgó Vendégház és Étterem
 Pap Vendégház
 Sókristály Vendégház
 Tornácos Vendégház
 Véneperfa Vendégház
 Saliris Resort Spa & Conference ****superior
 Leander Vendégház
 Laskó Pihenőház
 Fűzfa Vendégház
 Sas-Fészek Vendégház

Hasznos információk


Demjéni Népdalkör
Demjén térképe
Volán menetrend

Szállásadóknak


Információk


DEMJÉN



   ISMERTETŐ
Egertől délnyugatra, a Laskó-patak mellett a Bányahegy tövében fekvő kb. 700 lelkes település. Régészek kőkori, vaskori, ill. keltakori településnyomokat is találtak erre, de az első írásos említés csak 1331-ből való (Demyen). Csanád esztergomi érseke ekkor adományozta az egri káptalannak. Később az egri vár , majd a XV. sz. végén Szarvaskő várának tartozéka. Ebben az időben a közelében még egy Kisdemjén nevű falu is állt, amely 1486 után már néptelen volt. 1552-ben a török elpusztította Demjént, és lakosai csak az 1558 és 1564 között települtek vissza. A császári csapatok fosztogatásaink köszönhetően ismét elnéptelenedett (1687), és csak a XVIII. sz. elején indult fejlődésnek. Magyar és később német telepesek is érkeztek, szőlőt telepítettek, uradalom épült, határában több kőbánya üzemelt. 1701-ben tesznek először említést az egyikről, amikor az egri Szent Mihály-templom felújításához, amely az egri Bazilika helyén állt, ablakköveket szállítottak innen. A deméndi kő híres volt: jól faragható, fagynak, víznek ellenállt. A XX. sz. 40-es éveiben hagytak fel a kitermelésével, napjainkban azonban ismét elkezdték bányászását. A falut a XVIII-XIX. sz.-ban Deméndnek nevezték. A középkorban Pázmándpuszta néven még egy település is létezett a határában. Lakói 1870 táján átköltöztek az akkor létesített Albert-majorba. A falu határában lévő gyógyvíz kapcsán jelentős idegenforgalmi fejlesztések történtek.

   LÁTNIVALÓK
A Bükkalja földtani felépítésében igen jelentős szerepet játszanak a miocén korú vulkáni eredetű kőzetek. Ezek a kőzetek teremtették meg a Bükkalja kőkultúrájának alapját, s Demjén számtalan kőértéke is ennek a kultúrának a „terméke”.

A demjéni kaptárkövek

A kaptárkövek, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. A Bükkalján 38 lelőhelyen 72 kaptárkövet ismerünk. A legtöbb vitát a sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék eredete, készítésük oka váltotta ki. A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Egyes elméletek szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték, más vélemények szerint a fülkéket méhészkedés céljára használták. A régészeti feltárások során előkerült, 11-14. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot. A kaptárkövek rejtélye tehát még nem oldódott meg! Demjén központja fölé magasodó Bányaél (Kő-tető) sziklafalán 23 db fülke található, melyeknek mesterségesen kialakított tető felületébe faragott lyukak és csatornák mélyülnek. A 60 cm körüli magasságú fülkék közt akad egy 93 cm hátlapmagasságú ún. óriásfülke is. A falutól északra a Pünkösd-hegyhez kapcsolódó Hegyes-kő-bérc nyugati, sziklás vonulata a Hegyes-kő-tető, amelyen öt egymástól elkülöníthető kaptárkő emelkedik. A lelőhelyen összesen 11 db fülke számolható össze. A falutól északra a Laskó egyik nyugati mellékvölgyében, a Remete-völgyben, egy sziklahelyiséget magába foglaló alacsony riolittufa sziklán 6 db – jobbára csak nyomokban fölfedezhető – fülke van.

Egyéb kőértékek Demjénben

A település határában a 18. századtól négy kőbánya működött, közülük kettő még az 1940-es években is termelt építőkövet. A falu kőmunkásai minden korban nevezetesek voltak, a faluban számos műhely működött. Kezük munkájának nyomát nemcsak a környék épületein, hanem a távolabbi települések faragott kövein is megtaláljuk. A demjéni kőfaragó mesterség szép példái a temetőben összegyűjtött régi, faragott, kő síremlékek. 1363-ban már volt temploma Demjénnek, s már akkor szent Katalin templomnak nevezte az egri Káptalan Magánlevéltár. A templom további sorsa ismeretlen, a huszita betörés vagy a török idők alatt pusztulhatott el, mert az 1696. évi plébánia összeírás már nem említi. A település jelenlegi – műemléki védelem alatt álló – római katolikus templomának építése 1777-ben indul meg Francz József egri kőműves mester vezetésével (titulusa: Páduai Szent Antal). 1782-ben Miller János egri kőfaragó készítette el kemény demjéni kőből készült a mellékoltár is. Az építkezés 1779-ben fejeződött be, 1836-ban a tűzvész által rongált épületet megújították. A templom és a település védőszentjének Páduai Szent Antalnak faragott kőszobra a Petőfi utca és a Kossuth tér találkozásánál található, melyet 2009-ben újítottak fel.

Pincék, barlanglakások Demjénben

A Bükkalján nemcsak a kőből építkeztek, hanem a kőbe is. Ezt leginkább a falu nagyszámú borospincéi szemléltetik (összesen 304 darab). Ezeknek talán legszebbike a Bem utcában és a Szépasszonyvölgy utcában található. Az itt élő ember nemcsak pincéjét, hanem gazdasági épületeit, sőt, olykor lakhelyét és hétköznapi életterét is a kőbe vájta. Ennek köszönhetően készülhetett a falu északkeleti határában, a Hegyes-kő déli oldalába vájt monumentális méretű kőhodály. A több – sziklából kifaragott – kőoszlopokkal alátámasztott hodály közel 200 m2 alapterületű. Demjén község szegényei a falu keleti oldalán húzódó Alsó-Bendomnak és Felső-Bendomnak nevezett partoldalban található tucatnyi földbe vájt hajlékban húzták meg magukat. A falu déli határában, a főúttól jobbra eső hegyoldalban – Alsó-Bendom területén – mai napig megtaláljuk még az egykori barlanglakásokat. Az elmúlt harminc év alatt maguk az egykori hajlékok nem sokat változtak – környezetükben azonban új épületeket emeltek. Egy-egy barlanglakás új funkciót kapott, találunk olyat is, amelynek homlokfalát rakott kővel erősítették meg. A föld alatti lakások jó része ma már borospinceként használatos. A lakófunkció bemutatására szép példát láthatunk a település északnyugati határában, a Laskó-patak egyik mellékvölgyének oldalába faragott Remete-lak sziklahelyiségében. A néphagyomány szerint a helyiséget remeték használták. A pincehelyiség ajtaján belépve még ma is láthatjuk a hajdani – szintén az alapkőzetből kifaragott – tűzhely és fekhely nyomait, és a falba faragott polcként funkcionáló tároló-vakablakokat.
   KÉPEK


DemjénSzállás.hu FaceBook


Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesülhessen akciós ajálatainkról!

*Email:
Név:
*Kód:

Hírlevél küldés a HirlevelOrias.hu -tól!
Google PageRank

Szállások szűkítése


© DemjénSzállás.hu - 2012      Üzenet      Impresszum      Demjéni szálláshelyek mobilon
Hotel Demjénben      Panzió Demjénben      Vendégház Demjénben      Apartman Demjénben      Apartman Demjénben